Ne rontsa el már az elején!
Előzetes tanácsadás, személy- és cégátvilágítás azoknak, akik székhelyszolgáltatás, cégalapítás/cégvásárlás, bankszámlanyitás – egymással összefüggő – ügyintézéseiben nem akarnak hibázni! Segítség, bővebb infó: Bankszámlanyitást támogató tanácsadás és stratégia
Hol és hogyan köthet a Céghmesterrel székhelyszolgáltatási szerződést?
A székhelyhasználati szerződés megkötése a Céghmester 1154 Budapest, Damjanich János utca 2. szám alatti központi irodájában vagy ha Önnek kényelmesebb, akkor akár saját ügyvédje előtt is történhet.
NAV által elfogadott székhelyszolgáltatás kontra bankok által szabotált székhelyszolgáltatás
Tisztelt Érdeklődőink! Tisztelt Ügyfeleink!
Nagyot változott a székhelyszolgáltatás piac helyzete az utóbbi 1-2 évben: már nem a NAV, hanem a bankok jelentik a fő problémát, ezért a Céghmester bankszámlanyitást támogató szolgáltatásokat, sőt stratégiát dolgozott ki, melyről a Bankszámlanyitást támogató tanácsadás és stratégia menüpontban tájékozódhat.
A NAV mint adóhatóság – feltéve, hogy mind a székhelyszolgáltatást nyújtó cégek, mind a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégek betartják a jogszabályokat – az utóbbi időben inkább semlegesen, időnként néha pozitívan!!! viszonyul a székhelyszolgáltatás jogintézményéhez és piaci szereplőihez.
Ezzel szemben a “nagyképű”, “nagyarcú” bankok mind adminisztratív, mind jogi eszközökkel tulajdonképpen szabotálják a székhelyszolgáltatást igénybe vevő kkv-k számlanyitását. A megváltozott helyzethez igazodva jelen menüpontban 4 – székhelyszolgáltatást érzékenyen érintő – kérdést járunk körbe:
1. Mit kell tenniük, hogyan kell eljárniuk a székhelyszolgáltatóknak törvényes működésük érdekében, hogy azt a NAV ne kifogásolhassa.
2. Mit kell tenniük, illetve hogyan kell eljárniuk a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégeknek, hogy a NAV békén hagyja őket.
3. Bemutatjuk, hogy miért járnak el helytelenül bizonyos bankok a székhelyszolgáltatást igénybe vevő, de már bejegyzett cégek bankszámlanyitásának tömeges megtagadásakor.
4. A székhelyszolgáltatás jogintézményét igénybe vevő cégek sikeres bankszámlanyitása érdekében adunk néhány működő ötletet, tanácsot, összességében stratégiát, melyek alkalmazása esetén sikeressé válhat a bankszámlanyitás.
Először tehát lássuk, hogy mit kell tenniük a székhelyszolgáltatóknak törvényes működésük érdekében:
– kössenek a 7/2017. IM rendelet és a Pmt-ben foglalt elvárásoknak megfelelő szerződést
– tartsák be és tartassák be a szerződést a székhelyszolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel, kiemelten figyelve az alábbiakra:
díjak szerződés szerinti megfizettetése, IM rendelet szerinti iratőrzés és “rendelkezésre tartás”, nyitvatartás, elérhetőség, folyamatos együttműködés a székhelyszolgáltatást igénybe vevő ügyfelekkel és az ellenőrzésre jogosult hatóságokkal, szükség esetén az adott szerződés felmondása, minderről a NAV és a Cégbíróság értesítése.
Másodszor lássuk, hogy mit kell tenniük, hogyan kell eljárniuk a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégeknek, hogy a NAV békén hagyja őket:
Új fejleményként le kell szögezni, hogy a NAV – a korábbi 20-25 évig fennálló gyakorlatával ellentétben – önmagában már nem “bünteti” a cégeket csak azért, mert a székhelyszolgáltatás jogintézményét veszik igénybe. Ha a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégek betartják a megkötött székhelyszolgáltatási szerződést, ha betartják a székhelyszolgáltatás vonatkozó jogszabályait (7/2017. IM rendelet, adótörvények), odafigyelnek arra, hogy a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, azaz népszerű nevén Pmt. alapján a székhelyszolgáltató ne kényszerüljön az adott cég vonatkozásában bejelentésre, akkor önmagában a székhelyszolgáltatás igénybevételéből nem lehet baj.
Baj lehet viszont, ha nem tartják be a számvitellel és adózással összefüggő jogszabályok (pl. Art., Air.) rendelkezéseit. Különösen az alábbi mulasztásokból keletkezhetnek problémák:
– nincs idejében megbízva megfelelő könyvelő, ezért a székhelyszolgáltatást igénybevevő cég nem teljesíti a kötelező bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeit (NAV, székhely szerinti Önkormányzat, megfelelő szakmai kamara, KSH)
– a cég nem határidőben teljesíti bevallási kötelezettségeit, különös tekintettel az ÁFA és a járulék bevallásokra
– a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég nem vagy jelentős késedelemmel fizeti meg adóit és járulékait
– nem veszi át, illetve nem nyitja meg elektronikus küldeményeit és ennek következtében mulasztásokat követ el pl. nyilatkozattétel elmulasztása; jogkövetési vizsgálat és/vagy adóellenőrzés esetén nem reagál, nem működik együtt az adóhatósággal
Tapasztalataink szerint, ha a a fenti mulasztásokat egy székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég követi el, akkor a NAV hajlamos a “zsinórmértéknél” negatívabban kezelni az adott céget, már csak a korábbi – álláspontunk szerint helytelen és jogszabálysértő – sztereotípiák miatt is.
Harmadszor lássuk, hogy miért járnak el helytelenül bizonyos bankok a székhelyszolgáltatást igénybe vevő, de már bejegyzett cégek bankszámlanyitásának tömeges megtagadásakor:
Tekintettel arra, hogy a “nagyképű”, “nagyarcú” bankok tömeges számlanyitás megtagadási magatartásukkal tulajdonképpen szabotálják a székhelyszolgáltatás jogintézményét igénybe vevő mikro- és kisvállalkozások piacra lépését, rögzíteni kell, hogy a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégek egyrészről átmentek a NAV szűrőjén, ennek következtében érvényes adószámmal rendelkeznek, ráadásul jogerősen; másrészről átmentek a cégbíróság szűrőjén, ennek következtében be vannak jegyezve, ráadásul jogerősen. Arról van szó, hogy bizonyos bankok – ügyfél-átvilágítási rendszerükkel – “pápábbak a pápánál is”, ezáltal ellehetetlenítik azon cégek működését, akiknél akár törvényes indokkal, akár indoklás nélkül megtagadják a bankszámlanyitást. Ezen cégek abban a helyzetben találják magukat, hogy hiába van érvényes, jogerős adószámuk, hiába vannak jogerősen bejegyezve, bankszámla hiányában – mely azon túlmenően, hogy törvényességi kellék, még a működéshez is nélkülözhetetlen – nem tudnak működni, és még bírságra, törvényességi felügyeletre is számíthatnak, végül pedig törlésre is kerülhetnek.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a bankszámlanyitást tömegesen megtagadó bankok mind jogilag, mind üzletileg helytelenül járnak el. Jogilag azért, mert – félve a Pmt. túlzottan magas bírságkockázatától (mely négyszázezer forinttól kettőmilliárd forintig terjedhet) – túl szigorúan értelmezik a törvényt és nem valós kockázatok; főleg nem konkrét pénzmosásra utaló jelek; és még inkább nem konkrét pénzmosásra utaló bizonyítékok alapján utasítják el a bankszámlanyitási kérelmet, hanem olyan vélelmek és feltevések alapján, melyek nincsenek ok-okozati összefüggésben egy esetleges pénzmosási vagy arra utaló cselekménnyel. Üzletileg azért járnak el helytelenül, mert könnyedén piaci részesedést engednek át az új, a törvényt rugalmasabban és észszerűbben értelmező piaci szereplőknek. Ez a helyzet a székhelyszolgáltatás piaci szereplőinek ma már nem okoz gondot, egyszerűen átmennek az új piaci szereplőkhöz, akik örömmel látják a székhelyszolgáltatás jogintézményét igénybe vevő cégeket is.
Negyedszer lássuk, hogy milyen ötletekkel, tanácsokkal és ügyintézési stratégiával tudunk segíteni a bankszámlanyitásban a székhelyszolgáltatás jogintézményét igénybe vevő cégeknek, kisvállalkozásoknak:
Bankszámlanyitási tanács, ügyintézési stratégia székhelyszolgáltatást igénybe vevők részére – 0. lépés
Székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a cégstruktúrát eleve úgy kell átgondolni és létrehozni, hogy a kiszemelt pénzintézet(ek) átvilágítási követelményeinek megfeleljen, különösen a tag(ok)ra, az ügyvezető(k)re, a telephelyre, fióktelepre, tevékenységi körre kell odafigyelni. Ebben, mi a Céghmesternél – szükség esetén akár banki tanácsadóval egyeztetve is – konkrét “testre szabott” segítséget adunk.
A bankszámlanyitási tanácsadás és stratégia további 1-5. lépéseit elsősorban azoknak ajánljuk figyelmébe, akik az (előzetes) cégstruktúra tervezést elmulasztották, vagy rosszul oldották meg. Jelenlegi ügyfélvisszajelzéseink alapján azt tanácsoljuk, hogy jól felkészülten fogjanak bele a bankszámla ügyintézésbe, különben nem sikerül!
Bankszámlanyitási tanács, ügyintézési stratégia székhelyszolgáltatást igénybe vevők részére – 1. lépés
A “nagyképű”, “nagyarcú” bankokat – első körben – csak akkor keressék fel számlanyitási szándékkal, ha az okvetlenül szükséges (pl. partneri elvárás, cégcsoport érdek, költséghatékonyság, stb.), mert nagyon kicsi az esélye, hogy székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégnek bankszámlát nyissanak.
Bankszámlanyitási tanács, ügyintézési stratégia székhelyszolgáltatást igénybe vevők részére – 2. lépés
Bankszámlanyitást először az újonnan piacra lépett bankoknál érdemes kezdeményezni. Ezekhez a bankokhoz és az ott dolgozó ügyintézőkhöz – a cégadatok (székhely, telephely, tevékenységi kör, tagok, ügyvezető) pontos ismeretében – konkrét és közvetlen ajánlást adunk.
Bankszámlanyitási tanács, ügyintézési stratégia székhelyszolgáltatást igénybe vevők részére – 3. lépés
Ha fentiek ellenére sem sikerül a bankszámlanyitás, akkor szinte biztos, hogy vissza kell térni a 0. lépéshez, azaz a cégstruktúra (újbóli) átgondolása szükséges. Segítünk abban, hogy a cégstruktúra átalakítása ebben az esetben is banki tanácsadóval történő egyeztetés alapján történjen, mindehhez mi a Céghmesternél teljes körű segítséget nyújtunk, abban az esetben is, ha nem a mi székhelyszolgáltatásunkat veszik igénybe.
Bankszámlanyitási tanács, ügyintézési stratégia székhelyszolgáltatást igénybe vevők részére – 4. lépés
Fentiekhez kapcsolódóan, ha a cégstruktúra átalakítása során a társaság székhelyének megváltoztatása, esetleg telephely/fióktelep bejegyzése is szükséges, akkor – külsős kapcsolataink révén – olyan ingatlanokban tudunk székhelyet/telephelyet/fióktelepet biztosítani az adott cégnek, melyek székhelyszolgáltatásban soha nem voltak és soha nem is lesznek érintettek.
Bankszámlanyitási tanács, ügyintézési stratégia székhelyszolgáltatást igénybe vevők részére – 5. lépés
Tisztelt Ügyfeleink! Tisztelt Érdeklődőink!
Erről a stratégiai lépésről szóban adunk tájékoztatást azoknak, akik fentiek ellenére is szeretnének a “nagyképű”, “nagyarcú” bankoknál (pl. OTP, MBH, Erste, Raiffeisen, K&H, Magnetbank, Unicredit) számlát nyitni.
Fenti tanácsok és a konkrét ügyintézési stratégiák szolgáltatási díjáról a Bankszámlanyitást támogató tanácsadás és stratégia menüpontunkból tájékozódhatnak.
Segítünk:
Hétköznap hívható munkatársaink:
Tamás Mária 06-20-589-0900
Leskó Veronika 06-20-571-5710
Székhelyszolgáltató irodánk központi telefonszáma:
06-1-284-3509
(H-Cs: 9-15.30 óra P: 9-13 óra)
Azonnali cégalapítás vagy egyéb sürgős esetben hétvégén is hívható telefonszámunk: Ardai Attila 06-20-949-2069
Tisztelt Ügyfeleink!
Annak érdekében, hogy érzékeltessük, mennyit változott a székhelyszolgáltatás jogintézményének megítélése az utóbbi 10-15 évben, érdekességképpen közzétesszük a menüpont eredeti, cca. 15 évvel ezelőtti és azóta többször módosított szövegét is:
Tisztességes, törvényes székhelyszolgáltatás, amit a NAV is elfogad
Saját érdekében javasoljuk, hogy ne kössön székhelyszolgáltatási szerződést, olyan székhelyszolgáltatókkal, amelyek nem felelnek meg az alábbi elvárásoknak, illetve szempontoknak:
- Jogi szabályozás bevezetése, szigorítása: a NAV eleve ellenzi a székhelyszolgáltatás intézményét, ezért eleve gyanakvással tekint a székhelyszolgáltatókra. Különösen igaz ez az olyan székhelyszolgáltató cégekre és irodáikra, amelyek a Cégtörvény követelményeivel egyenesen ellentétes szerződést ajánlanak ügyfeleiknek, amelyek nem tartanak rendesen nyitva, amelyeknek nincs precíz ügyviteli nyilvántartásuk, ahol arányaiban magas a cégtemetésre szánt cégek száma, ahol „falazni” próbálnak bizonyos – a NAV nézőpontjából necces – cégeknek, illetve ügyeknek. Ezen jelenségek elburjánzását követően először 2017-ben konkrét jogi szabályozásra került sor a székhelyszolgáltatás jogintézményének rendezése céljából, melyben rögzítésre került, hogy milyen jogi feltételek megléte mellett nyújtható egyáltalán székhelyszolgáltatás (7/2017. IM rendelet a székhelyszolgáltatásról).
A következő szigorítás 2020. január 10-i hatállyal állt be, amikor is a székhelyszolgáltatás nyújtásával üzletszerűen foglalkozó vállalkozásokat bevonták a Pmt. hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy a székhelyszolgáltató irodáknak a bankokhoz és a könyvelőkhöz hasonló ügyfél-azonosítási és átvilágítási eljárást kell végezniük ügyfeleik vonatozásában.
- Milyen következményekkel jár az egyre szigorodó szabályozás?
Ez a NAV ellenőröktől származó információk alapján az alábbiakat jelenti, jelentheti:
Tételesen ellenőrzik a székhelyszolgáltatókat, hogy megfelelnek-e a 7/2017. IM rendeletben foglalt követelményeknek. Pl.: be van-e jegyezve a székhelyszolgáltató tulajdonjoga vagy használat joga az ingatlan-nyilvántartásba?! Ha nincs akkor az a székhelyszolgáltató fiktív, azaz nem valós az oda bejelentett cégek székhelye sem. A nem valós székhelyű cégek működése az Art. szerint fiktív, melynek következménye adószám törlés, illetve cégtörlés. Az ilyen cégek által nyújtott szolgáltatást a NAV fiktívnek nyilvánítja, mely azt jelenti, hogy az erről készült számla adótartalma nem helyezhető levonásba. Tehát a nem törvényes székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégek nemcsak saját működésüket, hanem a velük kapcsolatban álló cégek működését is veszélybe sodorhatják.
A NAV ugyancsak ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató bejelentkezett-e a Pmt. hatálya alá. Ennek elmaradása esetén nem csak a mulasztó székhelyszolgáltató, hanem az ő székhelyszolgáltatását igénybe vevő vállalkozás is szigorú ellenőrzésre, nagy mértékű bírságra, ezen túlmenően kényszertörlésre számíthat. Végső soron itt is a törvénytelenül működő székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég és a vele kapcsolatban álló cégek működése kerülhet veszélybe azáltal, hogy pénzmosás gyanúja vetődhet fel velük kapcsolatban.
A Pmt-vel összefüggésben egyre többször merül fel, hogy bizonyos pénzintézetek nem nyitnak számlát olyan cégeknek, akiknek székhelyszolgáltatónál van a székhelyük. Mi a Céghmesternél ez idáig csak elvétve tapasztaltunk ilyet. Kérjük Tisztelt Érdeklődőinket, illetve Ügyfeleinket, hogy amennyiben ilyet tapasztalnak, úgy haladéktalanul jelezzék Ardai Attila cégcsoport igazgatónak a 06-20-949-2069-es telefonszámon, aki igyekszik a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb segítséget nyújtani a probléma megoldásában.
- A törvény előírja, hogy a székhelyen kell történnie a levelek átvételének. Több székhelyszolgálatnak van olyan díjcsomagja, melynek keretében átirányítják a levelezést, tehát nem a székhelyen történik az átvétel. Ez praktikus és olcsóvá teheti a székhelyszolgáltatást, de egyrészről jogellenes (Ctv. 7. §: „A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.”), tehát szankcionálható, másrészről pedig hibalehetőségeket rejt magában, elveszhet az értesítés, vagy elfelejthetik átvenni a levelet.
- A törvény előírja, hogy a székhelyen kell történnie az iratőrzésnek. Több székhelyszolgáltató székhelyszolgáltatási szerződésében szerepel, hogy a székhelyszolgáltató iratőrzést nem vállal. Ez egyértelműen jogellenes székhelyszolgáltatás, ugyanis a Ctv. 7.§-a kategorikusan rögzíti, hogy az iratok őrzésének és rendelkezésre tartásának a székhelyen kell történnie. Továbbá a 7/2017. IM rendelet azt is előírja, hogy milyen iratokat kell a székhelyen kötelezően megőrizni és ellenőrzés esetére rendelkezésre tartani.
- Általános elvárás, hogy a cég a székhelyén legalább az irodai órák alatt felkereshető legyen. A trükkös székhelyszolgáltató irodák legtöbbször nincsenek nyitva, általában egy elnézést kérő felirat fogadja a látogatót, vagy még az sem. Álláspontunk szerint az iroda zárva tartása csak kivételes esetekben engedhető meg (váratlan betegség, vagy egyéb váratlan, elkerülhetetlen helyzet). Ilyen kivételes helyzet a COVID járvány, mely miatt – teljesen érthető módon – a székhelyszolgáltató irodák csökkentett nyitva tartással üzemelnek és próbálják kerülni a személyes ügyfélfogadást, azzal, hogy amit csak lehet, elektronikus kapcsolattartás útján intéznek. Mind ezekkel együtt egyértelműnek kell lenni annak, hogy hol van a gazdasági társaság székhelye. Amennyiben a gazdasági társaság nem található meg a székhelyén, első lépésként törölhetik az adószámát, később pedig magát a céget is.
- Egyre többet hallani időközben bezárt székhelyszolgáltató irodákról. Ezek egy része jogellenes működés, más része gazdasági ellehetetlenülés miatt (olcsóság) zárt be. Kis utána járással egyre több ilyenről lehet tudomást szerezni.
A működés közben váratlanul bezárt vagy bezárni kényszerült székhelyszolgáltató irodák azt a problémát vetik fel, hogy mi lesz az oda bejelentett cégekkel. Egyrészt idejében értesülnek-e arról, hogy valami probléma van, vagy még – bezárás előtt – utoljára megfizettetnek velük néhány havi szolgáltatási díjat, illetve ha idejében értesülnek a problémáról, akkor is jelentős teendőik és költségeik merülnek fel új székhelyük bejelentése kapcsán.
Ha késve értesülnek a problémáról, akkor az iroda bezárása és az új székhely bejelentése közötti nyilvánvalóan huzamos idő alatt a cég adószámát törölhetik, rosszabb esetben pedig akár a cég meg is szűnhet.
Ez székhelyszolgáltatás esetén 2 okból lehet aggályos:
Egyrészt azok, akik cégtemetésre szánják cégüket nyilvánvaló, hogy olcsó székhelyszolgáltatást választanak, mely alapján a NAV minden ilyen székhelyszolgáltatónál lévő céget kockázatosnak ítélhet.
Másrészt nyilván magát a székhelyszolgáltató irodát is minősíti a székhelyszolgáltatás díja. A NAV-nak is nyilvánvaló, hogy nem lehet korrekt az a székhelyszolgáltatás, amelynek havi díja pl. egy komolyabb postai levél feladásának díját (2.000-3.000 Ft) sem fedezi, nem beszélve a székhelyszolgáltatás személyzeti (munkabér + járulék) és egyéb költségeiről; egy tisztességes haszonról és az ebből következő adófizetésről. Szeretnénk a Céghmester régi és új Ügyfeleit megnyugtatni, hogy a Céghmester minden munkatársának munkabére után megfizeti a járulékokat és egyéb adófizetési kötelezettségeinek is eleget tesz .
Sok székhelyszolgáltatás úgy teszi nyereségessé olcsó székhelyszolgáltatását, hogy nem vagy nem mindig ad számlát Ügyfeleinek. Tapasztalatunk szerint a NAV minden egyes alkalommal, amikor egy székhelyszolgáltatást igénybe vevő céget keres vagy ellenőriz, megkéri a székhelyszolgáltatót, hogy a szerződést és a kiállított számlákat mutassa be. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás sem igazán járható, hiszen jogellenessége miatt kifejezetten nagy kockázatot rejt, mind az adott székhelyszolgáltatás, mind a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég számára.
Tanulság: egyre körültekintőbben kell eljárni a megfelelő székhelyszolgáltatás kiválasztásakor, fenti szempontokat és megfontolásokat együttesen kell figyelembe venni.
Ne bízza akárkire székhelyszolgáltatását!
Vigyázzon a jogellenes-trükkös szerződést kínáló székhelyszolgáltatókkal, bármit ígérnek is! Még a szerződés megkötése előtt érdeklődje meg, hogy rendben van-e a tulajdoni lap. Tudja meg azt is, hogy a székhelyen átveszik-e a leveleket és azt is, hogy vállalnak-e iratőrzést. Ha nem, akkor ez törvényellenes, mert ütközik a Ctv. 7. §-ában foglaltakkal.
A jogellenes-trükkös szerződést kínáló, olcsónak tűnő székhelyszolgáltatókhoz bejelentett cégeket a NAV szigorúan ellenőrzi. A jogellenes székhelyhasználati szerződést kötő cég biztos, hogy szigorú ellenőrzést kap és biztos, hogy törlik az adószámát és magát a céget is.