A NAV által is elfogadott, törvényes székhelyszolgáltatás


Hol és hogyan köthet a Céghmesterrel székhelyszolgáltatási szerződést?

1. A Céghmesterrel megkötendő székhelyszolgáltatási szerződését saját ügyvédje előtt is aláírhatja és az első részletet nála kifizetheti! (Nem kell időt, pénzt és energiát pazarolni az utazásra, sőt az ügyvédje által végzett plusz munka ügyvédi díját is mi fizetjük, az ügyvéddel történő megegyezésünk alapján.) Amennyiben szeretné saját ügyvédje előtt megkötni székhelyhasználati szerződését, hívja Földi Enikő üzletágvezetőt a 06-20-589-0900 mobilszámon vagy a 06-1-410-7997-es központi számunkat! (A Céghmester megérti és segíti azokat, akik ragaszkodnak saját ügyvédjükhöz!)

2. Székhelyszolgáltatási szerződését már a Lurdy Ház-ban lévő irodánkban is megkötheti akár az esti órákban, akár hétvégén is.

A NAV által is elfogadott, törvényes székhelyszolgáltatás

Tisztességes, törvényes székhelyszolgáltatás, amit a NAV is elfogad

Saját érdekében javasoljuk, hogy ne kössön székhelyszolgáltatási szerződést, olyan székhelyszolgáltatókkal, amelyek nem felelnek meg az alábbi elvárásoknak, illetve szempontoknak:

1. Jogi szabályozás bevezetése, szigorítása: a NAV eleve ellenzi a székhelyszolgáltatás intézményét, ezért eleve gyanakvással tekint a székhelyszolgáltatókra. Különösen igaz ez az olyan székhelyszolgáltató cégekre és irodáikra, amelyek a Cégtörvény követelményeivel egyenesen ellentétes szerződést ajánlanak ügyfeleiknek, amelyek nem tartanak rendesen nyitva, amelyeknek nincs precíz ügyviteli nyilvántartásuk, ahol arányaiban magas a cégtemetésre szánt cégek száma, ahol „falazni” próbálnak bizonyos – a NAV nézőpontjából necces – cégeknek, illetve ügyeknek. Ezen jelenségek elburjánzását követően először 2017-ben konkrét jogi szabályozásra került sor a székhelyszolgáltatás jogintézményének rendezése céljából, melyben rögzítésre került, hogy milyen jogi feltételek megléte mellett nyújtható egyáltalán székhelyszolgáltatás (7/2017. IM rendelet a székhelyszolgáltatásról). 

A következő szigorítás 2020. január 10-i hatállyal állt be, amikor is a székhelyszolgáltatás nyújtásával üzletszerűen foglalkozó vállalkozásokat bevonták a Pmt. hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy a székhelyszolgáltató irodáknak a bankokhoz és a könyvelőkhöz hasonló ügyfél-azonosítási és átvilágítási eljárást kell végezniük ügyfeleik vonatozásában.

2. Milyen következményekkel jár az egyre szigorodó szabályozás?
Ez a NAV ellenőröktől származó információk alapján az alábbiakat jelenti, jelentheti:
Tételesen ellenőrzik a székhelyszolgáltatókat, hogy megfelelnek-e a 7/2017. IM rendeletben foglalt követelményeknek. Pl.: be van-e jegyezve a székhelyszolgáltató tulajdonjoga vagy használat joga az ingatlan-nyilvántartásba?! Ha nincs akkor az a székhelyszolgáltató fiktív, azaz nem valós az oda bejelentett cégek székhelye sem. A nem valós székhelyű cégek működése az Art. szerint fiktív, melynek következménye adószám törlés, illetve cégtörlés. Az ilyen cégek által nyújtott szolgáltatást a NAV fiktívnek nyilvánítja, mely azt jelenti, hogy az erről készült számla adótartalma nem helyezhető levonásba. Tehát a nem törvényes székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégek a tőlük vásárló cégek működését sodorják veszélybe.

A NAV ugyancsak ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató bejelentkezett-e a Pmt. hatálya alá. Ennek elmaradása esetén nem csak a mulasztó székhelyszolgáltató, hanem az ő székhelyszolgáltatását igénybe vevő vállalkozás is szigorú ellenőrzésre, nagy mértékű bírságra, ezen túlmenően kényszertörlésre számíthat. Végső soron itt is a törvénytelenül működő székhelyszolgáltatót igénybe vevő cég vásárlói kerülnek veszélybe azáltal, hogy pénzmosás gyanúja vetődhet fel velük kapcsolatban. 

3. A törvény előírja, hogy a székhelyen kell történnie a levelek átvételének. Több székhelyszolgálatnak van olyan díjcsomagja, melynek keretében átirányítják a levelezést, tehát nem a székhelyen történik az átvétel. Ez praktikus és olcsóvá teheti a székhelyszolgáltatást, de egyrészről jogellenes (Ctv. 7. §: „A cég székhelye a cég  bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.”), tehát szankcionálható, másrészről pedig hibalehetőségeket rejt magában, elveszhet az értesítés, vagy elfelejthetik átvenni a levelet.

4. A törvény előírja, hogy a székhelyen kell történnie az iratőrzésnek. Több székhelyszolgáltató székhelyszolgáltatási szerződésében szerepel, hogy a székhelyszolgáltató iratőrzést nem vállal. Ez egyértelműen jogellenes székhelyszolgáltatás, ugyanis a Ctv. 7.§-a kategorikusan rögzíti, hogy az iratok őrzésének és rendelkezésre tartásának a székhelyen kell történnie. Továbbá a 7/2017. IM rendelet azt is előírja milyen iratokat kell a székhelyen kötelezően megőrizni és ellenőrzés esetére rendelkezésre tartani. 

5. Általános elvárás, hogy a cég a székhelyén legalább az irodai órák alatt felkereshető legyen. A trükkös székhelyszolgáltató irodák legtöbbször nincsenek nyitva, általában egy elnézést kérő felirat fogadja a látogatót, vagy még az sem. Álláspontunk szerint az iroda zárva tartása csak kivételes esetekben engedhető meg (váratlan betegség, vagy egyéb váratlan, elkerülhetetlen helyzet). Ha a gazdasági társaság nem található meg a székhelyén, első lépésként törölhetik az adószámát.

6. Egyre többet hallani időközben bezárt székhelyszolgáltató irodákról. Ezek egy része jogellenes működés, más része gazdasági ellehetetlenülés miatt (olcsóság) zárt be. Kis utána járással egyre több ilyenről lehet tudomást szerezni. 

A működés közben váratlanul bezárt vagy bezárni kényszerült székhelyszolgáltató irodák azt a problémát vetik fel, hogy mi lesz az oda bejelentett cégekkel. Egyrészt idejében értesülnek-e arról, hogy valami probléma van, vagy még – bezárás előtt – utoljára megfizettetnek velük néhány havi szolgáltatási díjat, illetve ha idejében értesülnek a problémáról, akkor is jelentős teendőik és költségeik merülnek fel új székhelyük bejelentése kapcsán.

Ha késve értesülnek a problémáról, akkor az iroda bezárása és az új székhely bejelentése közötti nyilvánvalóan huzamos idő alatt a cég adószámát törölhetik, rosszabb esetben pedig akár a cég meg is szűnhet.

Ez székhelyszolgáltatás esetén 2 okból lehet aggályos:

Egyrészt azok, akik cégtemetésre szánják cégüket nyilvánvaló, hogy olcsó székhelyszolgáltatást választanak, mely alapján a NAV minden ilyen székhelyszolgáltatónál lévő céget kockázatosnak ítélhet.

Másrészt nyilván magát a székhelyszolgáltató irodát is minősíti a székhelyszolgáltatás díja. A NAV-nak is nyilvánvaló, hogy nem lehet korrekt az a székhelyszolgáltatás, amelynek havi díja pl. egy komolyabb postai levél feladásának díját (1.200-1.500 Ft) sem fedezi, nem beszélve a székhelyszolgáltatás személyzeti (munkabér + járulék) és egyéb költségeiről; egy tisztességes haszonról és az ebből következő adófizetésről. Szeretnénk a Céghmester régi és új Ügyfeleit megnyugtatni, hogy a Céghmester minden munkatársának munkabére után megfizeti a járulékokat és egyéb adófizetési kötelezettségeinek is eleget tesz .

Sok székhelyszolgáltatás úgy teszi nyereségessé olcsó székhelyszolgáltatását, hogy nem vagy nem mindig ad számlát Ügyfeleinek. Tapasztalatunk szerint a NAV minden egyes alkalommal, amikor egy székhelyszolgáltatást igénybe vevő céget keres vagy ellenőriz, megkéri a székhelyszolgáltatót, hogy a szerződést és a kiállított számlákat mutassa be. Nyilvánvaló, hogy ez a megoldás sem igazán járható, hiszen jogellenessége miatt kifejezetten nagy kockázatot rejt, mind az adott székhelyszolgáltatás, mind a székhelyszolgáltatást igénybe vevő cég számára.

Tanulság: egyre körültekintőbben kell eljárni a megfelelő székhelyszolgáltatás kiválasztásakor, fenti szempontokat és megfontolásokat együttesen kell figyelembe venni.

Ne bízza akárkire székhelyszolgáltatását!

Vigyázzon a jogellenes-trükkös szerződést kínáló székhelyszolgáltatókkal, bármit ígérnek is! Még a szerződés megkötése előtt érdeklődje meg, hogy rendben van-e a tulajdoni lap.  Tudja meg azt is, hogy a székhelyen átveszik-e a leveleket és azt is, hogy vállalnak-e iratőrzést. Ha nem, akkor ez törvényellenes, mert ütközik a Ctv. 7. §-ában foglaltakkal.

A jogellenes-trükkös szerződést kínáló, olcsónak tűnő székhelyszolgáltatókhoz bejelentett cégeket a NAV szigorúan ellenőrzi. A jogellenes székhelyhasználati szerződést kötő cég biztos, hogy szigorú ellenőrzést kap és biztos, hogy törlik az adószámát és magát a céget is. 

Céghmester extra gondos, biztonságos székhelyszolgáltatás már

3.000 Ft/hó-tól

Ennél még a postás is több jattot kap!

A Céghmesterrel megkötendő székhelyhasználati szerződését akár saját ügyvédje előtt is aláírhatja. 

Menüpontunk célja, hogy olvasóink képet kapjanak a székhelyszolgáltatás, a székhelyszolgáltatás buktatóit, illetve az olcsó székhelyszolgáltatás veszélyeit illetően. Célunk a törvényes székhelyszolgáltatás szempontjainak bemutatása.

„KI SZAKMÁJÁNAK NEM MESTERE, HÓHÉRA ANNAK!”

Nagyon sok cégiroda és sajnos ügyvédi iroda – tudatlanságból, szakmai  rövidlátásból, vagy éppen etikátlan önző érdekből (jöjjön vissza az ügyfél és fizessen minél többször) – olyan tippeket, tanácsokat ad ügyfeleiknek, amelyek pillanatnyilag jónak tűnnek és könnyen kivitelezhetőek, hosszabb távon azonban tönkre tehetik, ellehetetleníthetik a céget. Ezeket a tippeket/tanácsokat neveztük el „hóhér” tippeknek.

Kérjük, tanulmányozza a cégalapítás és székhelyszolgáltatás leggyakoribb „hóhér” tippjeit, melyektől hemzseg az internet. Ezek azok a tippek, amelyeket soha semmilyen körülmények között nem szabad megfogadni!

A közelmúlt egyik legtipikusabb és legkártékonyabb „hóhér” tippje az volt, hogy alapítsa Kft-jét 500 ezer Ft törzstőkével 100ezer Ft befizetéssel. A legvadabb hóhérok még 2014. márciusában is ezt hirdették és javasolták, holott kb. 2012 nyara-ősze óta ismert, hogy 2014. március 15-től 3M Ft a Kft törzstőke minimális összege.

A „hóhér” iroda legtöbbször „olcsó”! Nem értékeli sokra sem Ügyfeleit, sem Önmagát, szakértelem nulla, etika nulla, egy a lényeg: ügyfelet szerezni bármi áron!

 

Íme, az aktuális „hóhér” tippek, melyeket semmiképpen sem szabad megfogadni:

NR. 1. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Alapítsa Kft-jét 500ezer Ft, vagy akár 100ezer Ft befizetéssel, a fennmaradó összeget ráér befizetni később, akár 1 éven túl is!”

A tanács jól hangzik, könnyen kivitelezhető, a jogszabálynak is megfelel, mégis „hóhér” sőt „kegyetlen hóhér” az alábbi 6 ok miatt:

Első: Ha az alapításkori vagyoni hozzájárulás olyan alacsony, hogy még az induló költségeket sem fedezi (pl.: ügyvéd, könyvelő, szakmai és személyi beruházás költségei), akkor a cég kezdetektől „tagi kölcsön problémákkal” fog küzdeni. A tagi kölcsön 2013-tól adóalapot képez és az elvárt adó szabályai szerint adózik.

Aki nem tudja miért baj igazán a tagi kölcsön, tanulmányozza itt: http://cegproblemak.hu/tagi-kolcson

Második: Fentiek miatt (tehát az alaptőke kis hányadának rendelkezésre bocsátása miatt) a cég a gazdasági céljai megvalósításához szükséges pénzügyi fedezettel nem rendelkezik.

Harmadik: Felelősségi szempontból egyértelműen gyilkos tanács a törzsbetétek felénél kisebb befizetéséről, illetve a törzsbetétek egy éven túli rendelkezésre bocsátásáról rendelkezni a társasági szerződésben, ugyanis ilyen esetben a tag a még meg nem fizetett törzsbetétje erejéig köteles helytállni a társaság kötelezettségeiért, lényegében nem illeti meg a korlátolt felelősség (Ptk. 3:162. §).

Negyedik: Nem ruházható át az üzletrész, amíg a törzsbetétek befizetése teljes egészében nem történt meg. A hirtelen-gyorsan „szükségessé váló” üzletrész átruházások, fura „cégeladások” éppen a „hóhér” irodák „hóhér” tippjeit megfogadó ügyfeleit érintik leggyakrabban.

Ötödik: Pályázatnál, hitelnél is akadály, ha nincs befizetve a törzstőke egésze, szinte biztos, hogy elutasítják mind a pályázatot, mind pedig a hitelkérelmet.

Hatodik: Amíg a tag törzsbetéte nincs teljes egészében rendelkezésre bocsátva, addig nem fizethető ki részére sem osztalék, sem osztalékelőleg.

 

NR. 2. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„A törzstőkét nem kell befizetni bankszámlára, elég ha az ügyvezető leigazolja!”

Ez a „hóhér” tipp (is) jól hangzik, könnyen kivitelezhető, de nem felel meg a Ctv. 30. § (5) bekezdésének. A jegyzett tőkét a cég bejegyzését követő 8 napon belül a bankszámlára is be kell fizetni. Ezt az adóhatóság (pl. kockázatelemzésnél) és a Cégbíróság is (mint törvényességi felügyelet gyakorlója) ellenőrizheti.

NR. 3. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Ráér könyvelőt fogadni 2-3 hét múlva, sőt akár később is!” Ez is gyilkos „hóhér” tipp, melyet sok esetben ügyvédek tanácsolnak. Nézzük, mi a gond ezzel:

Első: A társaságnak az ügyvezető jogviszonyáról már a bejegyzés napjától bejelentési, de legalább adatszolgáltatási kötelezettsége van, attól függően, hogy munkáltatói vagy megbízási jogviszony jön létre a társaság és annak ügyvezetője között. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

Második: Kamarai bejelentkezés a bejegyzéstől számított 5 napon belül kötelező. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

Harmadik: NAV, KSH, helyi iparűzési-adó hatálya alá történő bejelentkezés a bejegyzéstől számított 15 napon belül kötelező. Ha nincs könyvelő, ki oldja meg a feladatot?

NR. 4. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Nem baj, ha bedől a cége, alapítunk másikat.”

Ez lehet, hogy jól hangzik, de nagyon nem igaz! A cégalapításból és a meglévő cégbe való belépésből való adminisztratív kizárást nem csak az Art. 24. § rendelkezései, hanem a Ctv. 9/B. §, 9/C. §-ai is intézményesítik (eltiltás). Aki cégében jelentős köztartozást halmoz fel (5MFt felett) vagy cégét szabálytalanul működteti, esetleg „magára hagyja”, az 5 évig nem lehet gazdasági társaságnak sem vezető tisztségviselője, sem többségi tulajdonosa.

NR. 5. CÉGALAPÍTÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Kft alapításból nem lehet semmi gondja, hiszen korlátolt felelőssége van.”

Többszörösen „hóhér” tipp: egyrészt fenti tipp nem is próbálja megkülönböztetni a vezető tisztségviselői felelősséget a tagi felelősségtől, pedig nagyon indokolt.

Gazdasági társaság tagja főszabályként – a vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítéséért felel. Természetesen egyéb esetekben is felelősségre vonható (pl. negatív gazdálkodás, törzstőke csorbítása, gondatlanul vagy szándékosan kárt okozó határozat meghozatala, stb.). Szó sincs tehát szent és sérthetetlen korlátolt felelősségről sem Kft-nél, sem Rt-nél.

A vezető tisztségviselő felelőssége sokkal szigorúbb: egyértelműen felel a jogi személyeknek okozott kárért, legyen az az általa képviselt jogi személy, vagy más jogi személy (Ptk. 3:24. §, Ptk. 3:118. §).

Ha valaki egy személyben társasági tag és vezető tisztségviselő is, akkor konkrét cselekedeteit aszerint kell értékelni, hogy azokat melyik „minőségében” végezte. Így könnyen elhatárolható a tagi és a vezető tisztségviselői felelősség.

 

NR. 1. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Székhelyhasználati szerződés helyett bérleti szerződést kötünk, mert abba nem köt bele a NAV!”

Igen! Van néhány tájékozatlan-pontatlan NAV-os dolgozó, aki nem hogy nem köt bele, hanem még ajánlja-javasolja a bérleti szerződést!

Ezzel az a probléma, hogy a bérleti jogviszony a bérlet tárgyának (kizárólagos) használatát feltételezi a bérlet időtartamára (Ptk. 6:331. §). A székhelyhasználatnál nincs sem kizárólagosan használt ingatlanterület, sem egyéb kizárólagosan használt dolog – nincs a bérletnek tárgya. Ezért az ilyen szerződés színlelt szerződés, ami Ptk. és jogellenes.

A téma adóhatóság általi kezelése két kérdést is felvet:

Első: Miért nincsenek tisztában az adóhatóság munkatársai az ellenőrzési tevékenységüket érintő jogszabályok lényegével?

Második: Egyes adóhatósági munkatársak honnan veszik a bátorságot és a jogalapot, hogy beleavatkozzanak a független vállalkozások – szerződéses szabadságon alapuló – jogviszonyaiba?

NR. 2. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Tegye a székhelyét iparűzési adómentes településre!”

Korrektnek látszó tanács, de az ilyen helyre bejelentett cégek egy részének előbb-utóbb törlik az adószámát. Olyan „iparűzési-adómentes székhelyen” törlik az oda bejelentett cégek adószámát, ahol a székhelyszolgáltató nem üzemelteti a székhelyet (nincs személyzet, ebből adódóan üzleti órák alatt nincs nyitva) csak a cégtábla van kint, de akik személyesen keresik a cégeket (pl. NAV) nem találnak ott senkit.

Így lesz egy egyébként jó ötletből rémálom, rengeteg elúszott pénz, idő és energia!

Megoldás: Korrekt budapesti székhelyszolgáltató megbízása, a vidéki iroda csak fióktelep legyen, ott nem keresik a céget, nem kell leveleket átvenni. Ha a bevétel ottani tevékenységből származik – megosztással – az iparűzési adó csökkenthető, illetve elkerülhető!

NR. 3. SZÉKHELYSZOLGÁLTATÁS „HÓHÉR” TIPP, MELYET NEM SZABAD MEGFOGADNI

„Nem lehet a cégük székhelye székhelyszolgáltatónál, mert a székhelyszolgáltatás megszűnt!”

Ezt a „hóhér” tippet NAV-osok terjesztik széltében-hosszában, főleg tájékozatlanságból és/vagy érzelmi okokból, mert nem nagyon szeretik a székhelyszolgáltatókat.

A dologban az a fals, hogy az ügyvédi székhelyszolgáltatás szűnt meg, mégpedig 2012-ben. A független, erre szakosodott vállalkozások székhelyszolgáltatása teljesen legális tevékenység, melyet mind a Ctv., mind a Ptk. idevonatkozó rendelkezései lehetővé tesznek. 2017. óta a székhelyszolgáltatási tevékenységet szabályozza a 7/2017. IM rendelet. Csak olyan szolgáltatóval szabad szerződni, aki a rendeletben foglalt jogi követelményeknek megfelel.

2020. január 10. óta a székhelyszolgáltatók is a Pmt. hatálya alá tartoznak (hasonlóan, mint a bankok és a könyvelők) csak olyan olyan székhelyszolgáltatóval szabad szerződni, aki betartja a törvény előírásait. 

„KI SZAKMÁJÁNAK NEM MESTERE, HÓHÉRA ANNAK!”

Azt akarja, hogy biztosan rendben legyenek cégügyei?

Ne váljon “hóhér” irodák áldozatává! Tanulmányozza a legvadabb “hóhér” tippeket!